X. tétel: A felvilágosodás kora (1711-1849)
A, Melyek a felvilágosodás kialakulásának okai? Kik a legjelentősebb gondolkodói? Melyek a legfőbb tanításai?

A felvilágosodás:
       - A feltörekvő polgárság ideológiája, eszmeisége. Az öntudatos polgár a nemesség uralmát akarja fölszámolni.
         Az első győztes ütközetek: a tudomány és kultúra területén. Jelszava: “Merj gondolkodni!”

A természettudományok fejlődésének jelentősége:
       - A polgár érdekeltté vált a természet megismerésében.
         A valóságot ellenőrző ráció (ratio= ész, értelem) a megfigyelés, tapasztalat →empirizmus (empiria= tapasztalat).
         A gondolkodás: →racionalizmus (ratio= ész, értelem, gondolkodás)
         A 16. és 17. században: az Isaac Newton-féle egységes fizikai világkép megteremtése.

A felvilágosodás Angliában:
       - A felvilágosodás Angliában született, Európa minden országában gyökeret vert.
         A fogalom jelentése: a korszak polgári gondolkodói hittek az ész mindenhatóságában.
         Tapasztalataikat felhasználták ismereteikben.

     - a politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása.
     - A társadalmi szerződés: A felvilágosodás legnagyobb angol alakja, Newton barátja,
       Locke azt hirdette, hogy az ember természeti jogait önkéntes szerződésben átruházza az államra
       Joga van ezt a szerződést fölbontani, ha a hatalom megsérti az egyéni szabadságjogot, vagy a polgári tulajdont.
       Locke tökéletes államformának tekintette az alkotmányos monarchiát.

     - A felvilágosodás korának közgazdászai a szabad verseny hívei voltak
       Az angol Adam Smith kimutatta: az áruk értékét az előállításukra fordított munka mennyisége határozza meg,
       ez a  munkaérték-elmélet.

Montesquieu: A törvények szelleméről:
     - A felvilágosodás eszmeköre francia földön teljesedett ki. “Minden állampolgárt meg kell, hogy illessen az a jog,
        hogy szavazhasson a képviselőválasztáson!” (részlet A törvények szelleméről c. műből.)

Világpolgárság és patriotizmus:
    - A francia felvilágosodás gondolkodói egyetemes megoldásokat kerestek az egész emberiség számára.
      A francia felvilágosodás szelleme patrióta, azaz hazafias. A szabadságjogot és a méltányos törvényeket
      a szeretett haza fogalmába foglalták bele, a régi jogokat közkinccsé tették.

Voltaire és az ésszerűség:
    - új irodalmi műfaj, a filozófiai elbeszélés, legnagyobb mestere Voltaire.
      Az emberi életet Voltaire szerint az ésszerűség és a ráció kormányozza.
      A vallási vakbuzgóságot támadta, de hitt a jutalmazó és büntető Istenben.

A francia Enciklopédia:
    - A francia felvilágosodás írótudósai a tudományok eredményeit 28 kötetes lexikonban, a nagy Enciklopédiában
      foglalták össze. Szerkesztői, munkatársai: Diderot, D ’Alembert, Holbach, Helvetius a mechanika törvényeit
      alkalmazták az élő szervezetre is: ezeket a gépekhez hasonlították. Társadalomfölfogásuk idealista.

Rousseau – a francia forradalom szellemi atyja:
      Rousseau a radikális kispolgárság szószólója.
      A társadalmi szerződés elméletét továbbfejlesztette. Megállapította, hogy az állam létrejöttét megelőzte
      a magántulajdon, a vagyoni egyenlőtlenség. Államelméletének lényege a nép legfőbb hatalmának elve,
      a népfelség elve. A társadalmi szerződést föl kell bontani, ha a hatalom birtokosa (a király) megszegi azt.
      A legtökéletesebb államforma a köztársaság (Rousseau szerint).

1, A felvilágosult abszolutizmus Közép és Kelet Európában:
    A 17.században javult a közlekedés, megélénkültek a gazdasági és politikai kapcsolatok.

2, A Német Birodalom a 30 éves háború után:
    A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke (1648) megpecsételte Németország sorsát.
    A Német-római Birodalom helyén levő fejedelmek megtiltották polgáraiknak a külföldi, ill. szomszédos
    német államokból érkező áruk vásárlását. A német császárság államai közül kiemelkedik: Ausztria és Poroszország.
    A brandenburgi választófejedelemség és a porosz hercegség egyesüléséből jött létre a Hohen-zollern - család uralma alatt.
    I. Frigyes saját maga tette fejére a koronát. A porosz katona- és rendőrállam számára a háború sajátos iparrá vált.
    I. Frigyes egyetemet (erdélyi ifjak számára), árvaházat és akadémiát alapított.
    Fia, I. Frigyes Vilmos bevezette az általános tankötelezettséget.
    A Habsburg ház férfiágának kihalása után a nőági örökösödést csak 2 véres európai méretű háborúban tudták
    elfogadtatni: Szilézia elvesztésének árán.